Rólunk
Alapvető információk a Via Carpatia EGTC-ről
A Via Carpatia Korlátolt Felelősségű Európai Területi Együttműködési Csoportosulás 2013-ban alakult. A Csoportosulás két tagból áll - Kassa Megye Önkormányzata és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye. A Csoportosulás valamivel több mint 14 ezer km²-es területen működik, ahol több mint 1,4 millió lakos él. A Via Carpatia EGTC közgyűlésének elnöke Bánné dr. Gál Boglárka Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből és a közgyűlés alelnöke Trnka Rastislav Kassa megyéből.
A Via Carpatia EGTC küldetése Kassa és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye régióinak összekapcsolása és fejlesztése különböző területeken megvalósuló projekteken keresztül, mint pl. ökológia, oktatás, ezüst gazdaság, helyi gazdaság, az oktatási szint és a foglalkoztatás növelése, és sok más téma, amely javítja az emberek életét a határ mindkét oldalán található régiókban.
A Via Carpatia EGTC tagjai
Főváros: Kassa
Terület: 6 753 km²
Lakosok száma (2021): 780288
Járások száma: 11
Községek és városok száma: 440 község, abból 17 város
Kassa Megye Önkormányzata címere
Több infó: web.vucke.sk
Főváros: Miskolc
Terület: 7 247,17 km²
Lakosok száma (2022): 626 477
Járások száma: 16
Községek száma: 358, abból 27 város
Kassa Megye Önkormányzata címere
Több infó: baz.hu
2012 májusában került sor az első alapító okirat-cserére a szlovák és a magyar tag között. Kevesebb mint egy évvel később, 2013. január 9-én ratifikálták a dokumentumokat - a Via Carpatia EGTC létrehozásáról szóló egyezményt és a Via Carpatia EGTC alapszabályát. 2013. május 31-én a Csoportosulást bejegyezték a Szlovák Köztársaság Kormányhivatalában. 2013. szeptember 1-jén kezdte meg működését a Via Carpatia EGTC.
A Via Carpatia EGTC elnökei 2013 óta
Mengyi Roland
2013 - 2015
Török Dezső
2015 - 2019
Bánné dr. Gál Boglárka
2019 - most
A Via Carpatia EGTC alelnökei 2013 óta
Zdenko Trebuľa
2013 - 2017
Rastislav Trnka
2017 - most
Via Carpatia ETT szervei
Felügyelő Bizottság
Közgyūlés
A Via Carpatia EGTC célkitűzései
A Via Carpatia EGTC céljai az Alapszabályon és az Egyezményen alapulnak, azok főként:
- Közös fejlesztési stratégiák kidolgozása.
- Közös fejlesztési stratégiák megvalósítását szolgáló közös projektek kidolgozása, megvalósítása.
- Közös projektek, közös fejlesztési stratégiák megvalósítását szolgáló, EU-s forrásból finanszírozott határon átnyúló együttműködési program menedzsmentjének megszerzéséhez vezető kezdeményezések.
- Integráció olyan területeken, mint egészségügy, személyi és közúti szállítás, települési hulladék, árvízvédelmi tevékenység, környezetvédelem, kerékpárutak, tokaji szőlőterület, energiaellátás, határon átnyúló logisztikai és ipari övezetek kialakítása, válságkezelés, beruházások támogatása.
A fő célok mellett a csoportosulás – bár elenyészően – a közös eljárásokra összpontosít a nemzetközi áruáramlások átirányítása terén, az intermodális szállítás újjáélesztését, valamint a Via Carpatia közlekedési folyosó megépítéséhez vezető kezdeményezésekre.
A Via Carpatia tranzitútvonal
A Via Carpatia közlekedési folyosó Európa északi és déli határát összekötő legrövidebb útvonal, mely a Balti-tengertől az Égei-tengerig húzódik.
A Via Carpatia közlekedési folyosó fejlesztése és teljes hosszának gyorsabb megépülése nagy hatással lenne az érintett államok gazdasági fejlődésére, valamint a kis- és középvállalkozások, tudomány és kutatás, technológiák és ipari parkok fejlődésére is.
A Via Carpatia elnevezést viselő útvonal a litván kikötővárosból, Klaipedából indul Kaunas érintésével, majd Bialystok, Lublin és Rzeszów városánál áthalad Lengyelországon. Érinti Kassa városát, majd Miskolc és Debrecen városokon keresztül áthalad Magyarországon. Az útvonal Romániában érinti Nagyvárad, Lugoj, Konstanca és Calafat városokat, áthalad a bolgár fővároson, Szófián, majd Svilengradon, végül pedig a görögországi Szolunban ér véget. Az eredeti Lancut nyilatkozatot 2006-ban négy ország – Litvánia, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia – közlekedési miniszterei írták alá, kinyilvánítva e négy ország együttműködését a Via Carpatia folyosó megépítésében.
2006-tól napjainkig számos tevékenység történt:
2006 júniusában született meg a Via Carpatia – Lengyelország tranzitút ötlete. 2006 októberében „Egy út – négy ország” címmel konferenciát tartottak. Lengyelország, Litvánia, Magyarország és Szlovákia miniszterei az észak-déli irányú útszakaszról – a Via Carpatia – tárgyaltak. A konferencia eredményeként aláírták a Lankutai Nyilatkozatot, amely felszólította a nemzeti kormányokat, hogy vegyék fel ezt az útvonalat a nemzeti közlekedéspolitika prioritásai közé. (Lancút, Kárpátaljai Vajdaság). Egy évvel később, 2010 októberében nemzetközi konferenciára került sor, ahol 7 ország közlekedési minisztere közös nyilatkozatot írt alá – a „Via Carpatia” nyilatkozatot (Lancút, Kárpátaljai Vajdaság). 2012 novemberében „A Via Carpatia közúti útvonal – Lehetőség az EU keleti régióinak versenyképességének erősítésére” címmel felhívást fogadtak el, melynek célja a Via Carpatia megépítésének és a TEN-T-be való bekapcsolásának támogatása volt.
A Via Carpatia EGTC legnagyobb eredményeit a Via Carpatia folyosó (a legrövidebb út Európa északi részéből dél felé) építésében a 2015-ben és 2016-ban aláírt együttműködési megállapodásokban érte el.
Az együttműködési megállapodást 2015. április 17-én írták alá a lengyelországi Rzeszówban Lengyelország, Szlovákia és Magyarország regionális önkormányzatainak képviselői. Négy önkormányzat – Kárpátaljai vajdaság, Kassa Megye Önkormányzata, Eperjes Megye Önkormányzata és Borsod-Abaúj-Zemplén megye – képviselői megállapodtak a kölcsönös együttműködés szabályairól a Via Carpatia közlekedési folyosó kiépítését célzó tevékenységek végrehajtása során.
2016 novemberében konferenciát rendeztek „10. Lancut kikiáltásának évfordulója – Via Carpatia ma, kihívások a jövő számára”, amely a 2015. évi konferenciának folytatása volt. A konferencia keretében a megállapodás további három régióval bővült: Lubelskie Vajdaság, Mazóvia Vajdaság és Podleskie Vajdaság.
A nemzetközi rendezvények mellett a Via Carpatia EGTC számos tárgyalást, workshopot, találkozót tartott a Via Carpatia útvonalon. Országos, regionális és helyi szinten is megvitatták, jelenleg ez a téma a megvalósítás fázisába lépett, amikor is az országok megkezdték az egyes útvonalak építését, és 2025-2030-ra várható a szakaszos átadása.